A világon több milliárd ember próbálkozik szakadatlanul az angol nyelvtudásának fejlesztésével, szinten tartásával vagy polírozgatásával. Azon országokban, ahol az angol nem az anyanyelv, a munkavállalók számára a magas szintű nyelvtudás olyan kritikus tényezővé vált, amely nélkül gyakorlatilag lehetetlen előrelépni akár szülőhazájukban, akár külföldön. Vállalati léptékekben mérve az idegen-nyelvtudás a nemzetközi nyitásokat megalapozó „hard skill”-é vált.
Mára általánosan elterjedt ténnyé vált, hogy angolul tudni kell. Ezen kár is vitatkozni, mivel egy olyan, megkerülhetetlen „hard skill”-ről beszélünk, amely hiányában előbb vagy utóbb mindenki kellemetlenül érzi magát. De miért is kellene az üzleti vezetőknek saját illetve beosztottaik angol-nyelv tanulásával törődnie?
A témában elvégzett kutatások világosan mutatják, hogy a népesség angol nyelvi képességei és az ország gazdasági teljesítménye kölcsönös összefüggésben állnak egymással. Az angol nyelvben való jártasság és a személyekre lebontott bruttó nemzeti jövedelem kapcsolatát egy önmagát gerjesztő folyamatként írhatjuk le. A fejlett idegen-nyelv tudás emeli a béreket, amelynek köszönhetően az egyén, a vállalat és a kormányok még több pénzt tudnak a tudás növelésébe fektetni. Nem véletlen, hogy Svédország a gazdasági mutatók és az idegen-nyelv tudás tükrében is folyamatosan a felmérések rangsorainak élén végez.
Mikro szinten ez annyit jelent, hogy minél jobban beszéli valaki az idegen nyelvet, annál jobb esélyekkel bír arra nézve, hogy magas bérezésű pozícióhoz jusson.A HR szakértők szerint az, aki az átlagnál kiemelkedőbben beszéli az angol vagy egyéb idegen nyelveket, társaiknál 30-50%-kal magasabb fizetésre számíthatnak. Ezzel egy időben az egyénnek természetesen nem csupán a bevétele, de az életminősége is növekszik. Új kapuk nyílnak meg előtte gazdasági, kulturális és a humán kapcsolatok terén is.
A gazdasági vezetőknek érdemes naprakésznek lenniük annak tekintetében, hogy mely országokban milyen szintű a munkavállalók idegen-nyelv tudása. Hasznos információ ez arra nézve, hogy mely országok irányába tervezzék a lehetséges piaci nyitásokat, tisztában legyenek azzal, hogy az angol nyelvtudás alacsony szintje mely régiókban lehet gátja a gazdasági fejlődésnek és nem utolsó sorban, hogy hazánk milyen helyet foglal el a külföldi befektetők szempontjából a gazdasági térképen.
Összességében elmondhatjuk, hogy az angol nyelv-tudás gazdaságra, bevételre és élet színvonalra mért hatása megkérdőjelezhetetlen. Ezzel egy időben azt is látnunk kell, hogy Magyarországon a témában még sok tennivaló áll előttünk.
